Ha azt mondom, hogy II. Károly valószínűleg szemöldököt felvonva néztek rám, hogy vajon mit is akarok én. II. Károly, ragadványnevén Kis Károly (így már remélem rémlik valami) alig pár hónapot ült a magyar trónon, azonban azt sokan elfelejtik, hogy az ő ideje alatt nagyon nagy volt Magyarország és a külső hűbéresbirtokai. Mivel csak pár hónapig uralkodott ezért a suliban se tanítják azonban eléggé izgalmas a sztorija ennek a szerencsétlen királynak. 

II. Anjou Károly 1385 szilveszterétől 1387 február 24.-éig uralkodott. Alig három hónapot. Mivel nápolyi király volt egyben, 1382-től ezért magyar származásúnak nem lehetne mondani, azonban a Thúróczi Krónika szerint tudott egyet s mást magyarul. A blog címében a választ már meg is tudjuk mondani, azért nem híres mert negyedévet uralkodott. Viszont csorgadozott benne valamennyi magyar vér ugyanis dédnagyanyja nem más volt mint az Árpád házi Mária, V. István magyar király lánya. Nagyon érdekes élete volt, ugyanis rendes trónviszály folyt Nápolyban az ekkori időben. Nagy Lajos magyar király halála után eleinte nem volt jele annak, hogy Károly be akarna avatkozni a magyar ügyekbe, még nápolyi hatalmának biztosításával volt elfoglalva. Ugyanis Nápolyban két ellenséggel kellet megküzdenie hogy végre meg tudja szerezni a hőn áhított trónt. Illetve amiatt sem volt akkoriban esélye a magyar trónra ugyanis Nagy Lajos király végrendelete szerint lánya a 11 éves Mária követelte a trónt. Itt történt egy humoros dolog. Akkoriban Magyarországon és nagyrészt egész Európában (kivétel pár ország) nő nem ülhetett a trónra, ugyanis alkalmatlannak tartották. Így Máriát királlyá koronázták, és férfiként irányította az országot. Azonban nem sokáig, ugyanis közfelháborodást váltott ki az országban, hogy nő ül a trónon, és kellet egy férfi a trónra aki elveszi Máriát és királlyá koronázzák. Három ligára oszlott Magyarország. Az úgynevezett "Garai-liga" I. Lajos oérlans-i herceget támogatta, egy másik csoport, a "Konzervatív-liga" a Nagy Lajos által kijelölt férjet, Zsigmond brandenburgi őrgrófot jelölte volna ki, és a harmadik liga, a "Horváti-liga" Durazzói Károlyt, avagy II. Károly magyar királyt. Akkor még Károly nem volt magyar király, azonban a Horvátiak és az őt támogatóaknak elfogadta a felkérését, és 1385 december 31.-én megkoronázták magyar királlyá. Ezekben a hónapokban felbomlott a Lengyel-Magyar Perszonálunió, azonban országunkhoz tartozott egész Nápoly és egy nagyon kis ideig Lengyelország is. Magyarország ekkor szép nagy ország volt, nem sokáig azonban ugyanis Kis Károly ellen merénylet készült, amiért hatalmat adott Máriának is kormányozni. A király elleni merényletre február 7.-én este került sor. A merénylő tiszta erőből kést döfött a király fejébe ami bal szemiég leért, a szeme bevérzett és kifolyt, a merénylő elmenekült, Károly azonban nem halt meg, teljes nyugodtsággal kisétált az ajtón, maga mögött hosszú vérfolyosót hagyott. Károlyt utolsó napjaiban merénylői egy torony fogdájába zárták, ott lelte a halál.